Technika -Lekér a modernizálódó község,

Technika -Lekér a modernizálódó község

Kedves olvasóim ...

Jóformán egy éve hogy nem tettem közzé a helytörténelmi blogomon, de sajnos az időm és főleg az elkötelezettségeim ezt nem engedték. Végre itt a tél és a vele a sok szabad idő. Bízok benne hogy a legújabb feljegyzéseim is elérik tetszésüket az olvasók körében. Érdekesebbnél is mégérdekesebb információkat fogok közzé tenni a szülőfalumról. Egy olyan községről, amelyikről a lakosok nagy része azt hiszi  hogy ismeri a történelmét, pedig nem :) 

Néha még a kutató is meghökken, hogy mi minden volt itt valaha.........Jó olvasást kivánok.

                                                                                                                                  Juhász Gábor

A különféle mezőgazdasági és más gépek elterjedéséről a következő biztos adatokat sikerült összegyűjtenem.

Vetőgépet legelőször Brogyányi Lajos plébános és Molnár Gergely gazda vett Lekéren 1884. És 1885.-ben.

Az első járgányos /lovas/ cséplőgép szintén Molnár Gergely tulajdona volt szintén 1885.-ben.

                                                        Id. Molnár Gergely - lekéri gazda

Hogy az első varrógépet ki szerezte be: ma már nem tudjuk megállapítani. A varrógép beszerzése és használata különösen az újabb időben – különösen nagyon gyakori.

Gőzcséplőgépet a Lekér pusztai uradalom bérlője Schimek (Simek) Samu már 1875. Körül használt. A lekéri gazdák közül Kovács István, majd Kalita István, Kalita József és Karácsony Lajos 1908-1910 körül vettek gőzcséplőgépet. Ma ilyen gép lekéren csak egy van, motoros cséplő azonban van 16 darab, traktor pedig egy, amelyet Kohúty Jenő 1933-ban szerzett be.

Lekéren a legelső mostani típusú kerékpár 1905 körül id. Dudich László kántortanító tulajdona volt. Ma már nagyon sok kb. 100 darab van Lekéren. 

                                                Id. Dudich László Lekér első kerékpárjával

A régi típusú, óriási kerekű kerékpárt 1880 körül  Lekéren – midőn elhaladt az országúton – sokan megcsodálták, de ilyen egy lekéri lakosnak sem volt a birtokában.

A képet Breunner Mária zselízi grófnő készítette -1875- / a képen a bal oldalt Max Thun, jobbra pedig Hanz Schönburg látható - Polka Pál képes albuma/.

Községünkben az első személyautója 1926 körül P. Molnár Andrásnak volt, de az ma már tönkrement. Utána Tóth János vett 1929-ben egy nagy személykocsit, ez ma Eckfeld Sándor tulajdona. Ezen kívül Klein Gyula fakereskedőnek van még személyautója. Teherautó szintén Eckfeld Sándor tulajdonában volt, de már eladta, úgy hogy ma az Lekéren nincs.

A lekéri posta az 1934. év December havában kapott telefonközpontot, de csak mint az oroszkai központ mellékközpontját. 10 előfizető részére lenne hely, de eddig csak három előfizetője van a telefonnak: Eckfeld Sándor, Jegyzői hivatal, Klein Gyula fakereskedő.

                                 Favételi  ill. gabonavételi nyugták a helyi zsidó kereskedőktől

Utóbbinak két állomása van: a fakereskedésben fő és magánlakásban mellékállomása. Az 1935. évben a postáról 1890, 1936 január havában pedig 196 telefonbeszélgetések száma előfizetőként és havonként 50+20 = 70x3 = 210x12 hó = 2520 egység gyanánt van hivatalosan számítva, de ennél természetesen több a beszélgetések száma. A póstára történt telefonhívások száma évenként kb. 2000.

Távíróállomás a lekéri póstán nincs. Legközelebb hozzánk Oroszkán van.

Századunk legnagyszerűbb találmánya: a rádió mamár megfelelő számban található meg Lekéren. Pataky Sándor r.k. adminisztrátornak, jelenleg kereskényi plébánosnak volt lekéren a legelső rádiója 1926 április havában. Nagy szakértelemmel készített ő maga is rádiókat, állítása szerint kb. 15 000 K4-t fordított rádió amatőr tanulmányokra és kisérletezésre.

Néhány szót még az írógépről.

Valamely 1900 körül kelt községi képviselő testület jegyzőkönyvében olvastam, hogy a lévai járási szolgabírói hivatal az egyes községektől némi segélyt kér egy, a hivatal számára beszerzendő írógép vásárlásának céljára. Lekér község meg is szavazott ezen célra 20 koronát. Ma pedig már csak Lekéren is van öt darab írógép, és pedig Zachár Ádám esperesplébános, a jegyzői hivatal, Klein Gyula fakereskedő, ifj. Dudich László kántortanító és Skolnyík Lajos tulajdonában. Lehetséges azonban, hogy még több is van, csak nincs róla tudomásom.

Ilyen arányban halad Lekéren a technika vívmányainak térfoglalása.

                                                             Zachar Ádám lekéri esperes

Villanyvilágítás:

A járási hivatalnak a villany bevezetésére vonatkozó 10503/924. Számú leiratára a községi képviselőtestület 1925 október 4.-én a következő határozatot hozta:

,,Mivel a község jelenleg a postalak építése miatt túl van terhelve, jelenleg a villanyosításról szó sem lehet. ,,

Másodízben 1927 november 24.-én volt a villanyosításról szó. Ezen tárgyalás alkalmával azonban a lakosság egy része a kiküldöttekkel szemben szégyenletesen viselkedett. Ezt a december 12.-i képviselői gyűlés elítélte és a történtek feletti legnagyobb sajnálkozását fejezte ki.

1935 november és december havában a villanyvilágítás fővezetéke községünk mellett elkészült s az 1936 március 10.-én tartott képviselői gyűlés el is határozta a villany bevezetését szótöbbséggel /7:3 szavazataránnyal/ . A bevezetés valószínűleg a folyó 1936. év őszén fog megtörténni. 

Forrás: Id. Dudich László - Lekér község emlékkönyve /kézirat/ 1935 Lekér