Oskoláink alapítása

Kedves olvasó

     Legújabb témám a helyi iskolák történelméről szól. Nagy múltú /volt/ a közoktatásunk, bármely falurészt tekintve. Garamvezekényen református egyházi elemi iskola működött. Garamdamásdon római katolikus egyházi elemi iskola, sőt egy időben a környék első izraelita alapiskolája is itt működött. Lekéren szintén római katolikus elemi iskola működött, a 20. század elejétől pedig egy rövid időre izraelita alapiskola is.

Feldolgozott forrásomnak Dr. Komlóssy Ferencz fantasztikus terjedelmű és pontosságú iskolatörténeti enciklopédiáját használtam fel, pontosabban az 1896-ban Esztergomban megjelentetett ,, Az Esztergom főegyházmegye római katholikus iskolák története ,, című könyvet. 764 oldalnyi adat Pozsonytól - Balassagyarmatig, Selmecbányától – Esztergomig az összes római katolikus iskola korabeli /1896/ adata és természetesen a történelme. Érdekes, igaz nehezen beszerezhető könyv. Nekem van egy példányom belőle :) 

Szóval tisztán ebből a forrásból idézek......Következzen..Damásd és Lekér.

 Lekér

Lekér község Bars vármegye lévai járásához tartozik. Anyaegyház.

Község lakosainak száma: 668

Római katolikusok – 600

Ág. Evangélikusok – 2

Evangélikus reformátusok – 17

Izraeliták – 49

Anyanyelvre magyarok

Tankötelesek száma – 100

Mindennapi  – 80

Ismétlő  – 20

Tannyelv magyar

Posta helyben, vasút és távíró Csata

A lekéri iskola keletkezésének ideje ismeretlen, mivel azonban ezen apátságot századok előtt a benczések birták, azért ez a legrégibb időkből való. Később az apátság az esztergomi egyházmegye birtokába ment át, s így a kinevezett apátok lettek azután az iskola gondozói.

A legelső biztos adat az 1854. Évi Can. Visitátióban található fel. E szerint 1848-ban már volt rendes iskolaépület, az, mely máig is fennáll. Mivel azonban ez kicsinek bizonyult, az akkori apát Höck Ferencz ezen épületet egy gazdának 100 frtért eladta s 900 frtért egy uradalmi gazdatiszti lakot vett /ez az épület a mostani Pósta utcában a Szépe család házuk telkén állt, sőt az egykori óvoda-iskola pincéje még az eredeti régi iskolához épült - ennyi maradt a jelenkornak az egykori iskolaépületből - J.G./, melyet iskolának alakított át, s azt teljesen felszerelte, azon kikötéssel, hogy nem csak a lekéri, hanem az apátsághoz tartozó Kis Oroszi / ma Oroszka/ tanköteleseinek is befogadásra szolgáljon. Ezen időben azonban a garamdamásdi tankötelesek is ide jártak 1880-ig. Az oroszkaiak a hetvenes években váltak el, midőn ők is külön iskolaépületet építettek.

A fentemlített apát által épített iskolaépületben volt: 1 tanterem, 2 lakószoba, 1 konyha, 1 tágas pincze és jó kamra. Az épületekkel szemben 1 istálló, 1 ól és 1 konyha, tágas kert. A mai iskolaépületet is ez képezi, melyet a jelenlegi javadalmas apát, Dr. Rimely Károly beszterczebányai püspök nagy bőkezűséggel teljesen átalakított, s a tanító lakását is egy tágas szobával megnyagyobbítá s az egész épületet felemeltette.

A tenterem teljesen fel van szerelve.

Az iskola fenntartója az apátság és a r.k. hitközség.

Jótevői a mindenkori apátok.

                                                         A kitüntetett Dudich Ferenc

Kántortanítók voltak :

Pilissy István /1823-1847/ - mint jegyző is,

Dudich Ferencz / 1848-tól a mai napig /1899-ben bekövetkezett haláláig – J.G.// - Született Pápán Vestprém megyében 1822. Október 3.-án. Végzett rhetorikát és poesist Fehérvárott és Pesten. Mindenütt eminens volt. Képesített Esztergomban 1847-ben. Működött Rába-Patonán mint segédtanító évi 16 pengő frtért, 1854-ig e helyen mint jegyző is. 1893-ban ünnepelte 50 éves tanítói jubileumát, 1896-ban Ő felséges Királyunk által legkegyelmesebben a tanügy terén kifejtett hosszú és áldásos működésért a koronás ezüst érdemkereszttel tüntettetett ki.

Az 1893-iki jubileum ünnepélye alkalmával Ő Eminentiája Vaszary Kolos herczegprímás, a tanügy és a tanítók igaz barátja által ,,elismerő kegyelmes leiratta tüntettetett ki,, .

Kántortanítói fizetése 391 frt 66kr.

Az iskolaszék elnöke Rózsa József plébános.

Garamdamásd

E község Bars vármegye lévai járásához tartozik. Fiókegyház.

Község lakosainak száma: 620

Római katolikusok – 600

Ág. Evangélikusok – 1

Evangélikus reformátusok – 8

Izraeliták – 11

A lakosság nyelve magyar

Tankötelesek száma – 110

Mindennapi – 85

Ismétlő – 25

Tannyelv magyar

Posta, vasút és távíró Csata

 Az 1853-ban épült a garamdamásdi iskola. A kép 1930-as évek közepén készült - Berta Sándor tanár úr látható rajta......ezt az utca sarkat ma úgy képzeljük el, hogy jobbra a fáknál a Mini ABC bejárata lenne, balra az ablakos résznél pedig az üzletes Suba Zsiga emeletes háza.

Az iskola és egyben a tanári lak udvara

Garam-Damásd keletkezésének ideje a XIX. Század elejére esik, az akkori uraság: az esztergomi főkáptalán betelepített jobbágyaiból.

A gyermekek 1830-ig a lekéri iskolába jártak, a mikor jegyzői lakást építettek s a jegyzőnek kötelességévé tették a gyermekek tanítását is. Az iskolát a község saját költségén építette. Az első tanító fizetése 76 frt 2 és ½ krt tett ki. A tankötelesek szaporodtával 1853-ban építették a mostani iskolát / a 2. VH után az iskola - addigra már csak mint tanárlak épületét le kelett bontani, ugyanis lakhatatlanná vált - J.G./ vályog alap- és zsindely-tetőzettel. Úgy a tanítónak is egy szobáját kibővítették még egygyel. Ugyanezen évben a kántortanító fizetését is rendezték.

A tanterem fel van szerelve rendesen.

Könyvtár, faiskola, tornatér nincs, kézimunka, házi-ipar ismeretlen.

Az iskola fenntartója a r. kath. Hitközség.

Kántortanítók voltak:

Dubovszky János /1853-1875/ - mint jegyző is, / a valós adat 1832 – 1875 – J.G./

Bratich Ferencz / 1875-1881/

Csiffáry Flórián a mai napig / 1924 November 9. bekövetkezett haláláig , igaz 1924 Márciusától már csak helyettes tanár vezette az iskolát  - J.G./  - Született Nemes-Oroszin, Barsm. 1858. November 21.-én. Képesített Léván 1879-ben.

 A középen üllő bajszos kalapos bácsi nem más mint Csiffáry Flórián /1926/

A kántortanító fizetése 329 frt 73 kr.

Az iskolaszék elnöke Rózsa József.

Technika -Lekér a modernizálódó község,

Technika -Lekér a modernizálódó község

Kedves olvasóim ...

Jóformán egy éve hogy nem tettem közzé a helytörténelmi blogomon, de sajnos az időm és főleg az elkötelezettségeim ezt nem engedték. Végre itt a tél és a vele a sok szabad idő. Bízok benne hogy a legújabb feljegyzéseim is elérik tetszésüket az olvasók körében. Érdekesebbnél is mégérdekesebb információkat fogok közzé tenni a szülőfalumról. Egy olyan községről, amelyikről a lakosok nagy része azt hiszi  hogy ismeri a történelmét, pedig nem :) 

Néha még a kutató is meghökken, hogy mi minden volt itt valaha.........Jó olvasást kivánok.

                                                                                                                                  Juhász Gábor

A különféle mezőgazdasági és más gépek elterjedéséről a következő biztos adatokat sikerült összegyűjtenem.

Vetőgépet legelőször Brogyányi Lajos plébános és Molnár Gergely gazda vett Lekéren 1884. És 1885.-ben.

Az első járgányos /lovas/ cséplőgép szintén Molnár Gergely tulajdona volt szintén 1885.-ben.

                                                        Id. Molnár Gergely - lekéri gazda

Hogy az első varrógépet ki szerezte be: ma már nem tudjuk megállapítani. A varrógép beszerzése és használata különösen az újabb időben – különösen nagyon gyakori.

Gőzcséplőgépet a Lekér pusztai uradalom bérlője Schimek (Simek) Samu már 1875. Körül használt. A lekéri gazdák közül Kovács István, majd Kalita István, Kalita József és Karácsony Lajos 1908-1910 körül vettek gőzcséplőgépet. Ma ilyen gép lekéren csak egy van, motoros cséplő azonban van 16 darab, traktor pedig egy, amelyet Kohúty Jenő 1933-ban szerzett be.

Lekéren a legelső mostani típusú kerékpár 1905 körül id. Dudich László kántortanító tulajdona volt. Ma már nagyon sok kb. 100 darab van Lekéren. 

                                                Id. Dudich László Lekér első kerékpárjával

A régi típusú, óriási kerekű kerékpárt 1880 körül  Lekéren – midőn elhaladt az országúton – sokan megcsodálták, de ilyen egy lekéri lakosnak sem volt a birtokában.

A képet Breunner Mária zselízi grófnő készítette -1875- / a képen a bal oldalt Max Thun, jobbra pedig Hanz Schönburg látható - Polka Pál képes albuma/.

Községünkben az első személyautója 1926 körül P. Molnár Andrásnak volt, de az ma már tönkrement. Utána Tóth János vett 1929-ben egy nagy személykocsit, ez ma Eckfeld Sándor tulajdona. Ezen kívül Klein Gyula fakereskedőnek van még személyautója. Teherautó szintén Eckfeld Sándor tulajdonában volt, de már eladta, úgy hogy ma az Lekéren nincs.

A lekéri posta az 1934. év December havában kapott telefonközpontot, de csak mint az oroszkai központ mellékközpontját. 10 előfizető részére lenne hely, de eddig csak három előfizetője van a telefonnak: Eckfeld Sándor, Jegyzői hivatal, Klein Gyula fakereskedő.

                                 Favételi  ill. gabonavételi nyugták a helyi zsidó kereskedőktől

Utóbbinak két állomása van: a fakereskedésben fő és magánlakásban mellékállomása. Az 1935. évben a postáról 1890, 1936 január havában pedig 196 telefonbeszélgetések száma előfizetőként és havonként 50+20 = 70x3 = 210x12 hó = 2520 egység gyanánt van hivatalosan számítva, de ennél természetesen több a beszélgetések száma. A póstára történt telefonhívások száma évenként kb. 2000.

Távíróállomás a lekéri póstán nincs. Legközelebb hozzánk Oroszkán van.

Századunk legnagyszerűbb találmánya: a rádió mamár megfelelő számban található meg Lekéren. Pataky Sándor r.k. adminisztrátornak, jelenleg kereskényi plébánosnak volt lekéren a legelső rádiója 1926 április havában. Nagy szakértelemmel készített ő maga is rádiókat, állítása szerint kb. 15 000 K4-t fordított rádió amatőr tanulmányokra és kisérletezésre.

Néhány szót még az írógépről.

Valamely 1900 körül kelt községi képviselő testület jegyzőkönyvében olvastam, hogy a lévai járási szolgabírói hivatal az egyes községektől némi segélyt kér egy, a hivatal számára beszerzendő írógép vásárlásának céljára. Lekér község meg is szavazott ezen célra 20 koronát. Ma pedig már csak Lekéren is van öt darab írógép, és pedig Zachár Ádám esperesplébános, a jegyzői hivatal, Klein Gyula fakereskedő, ifj. Dudich László kántortanító és Skolnyík Lajos tulajdonában. Lehetséges azonban, hogy még több is van, csak nincs róla tudomásom.

Ilyen arányban halad Lekéren a technika vívmányainak térfoglalása.

                                                             Zachar Ádám lekéri esperes

Villanyvilágítás:

A járási hivatalnak a villany bevezetésére vonatkozó 10503/924. Számú leiratára a községi képviselőtestület 1925 október 4.-én a következő határozatot hozta:

,,Mivel a község jelenleg a postalak építése miatt túl van terhelve, jelenleg a villanyosításról szó sem lehet. ,,

Másodízben 1927 november 24.-én volt a villanyosításról szó. Ezen tárgyalás alkalmával azonban a lakosság egy része a kiküldöttekkel szemben szégyenletesen viselkedett. Ezt a december 12.-i képviselői gyűlés elítélte és a történtek feletti legnagyobb sajnálkozását fejezte ki.

1935 november és december havában a villanyvilágítás fővezetéke községünk mellett elkészült s az 1936 március 10.-én tartott képviselői gyűlés el is határozta a villany bevezetését szótöbbséggel /7:3 szavazataránnyal/ . A bevezetés valószínűleg a folyó 1936. év őszén fog megtörténni. 

Forrás: Id. Dudich László - Lekér község emlékkönyve /kézirat/ 1935 Lekér