Oskoláink alapítása

Kedves olvasó

     Legújabb témám a helyi iskolák történelméről szól. Nagy múltú /volt/ a közoktatásunk, bármely falurészt tekintve. Garamvezekényen református egyházi elemi iskola működött. Garamdamásdon római katolikus egyházi elemi iskola, sőt egy időben a környék első izraelita alapiskolája is itt működött. Lekéren szintén római katolikus elemi iskola működött, a 20. század elejétől pedig egy rövid időre izraelita alapiskola is.

Feldolgozott forrásomnak Dr. Komlóssy Ferencz fantasztikus terjedelmű és pontosságú iskolatörténeti enciklopédiáját használtam fel, pontosabban az 1896-ban Esztergomban megjelentetett ,, Az Esztergom főegyházmegye római katholikus iskolák története ,, című könyvet. 764 oldalnyi adat Pozsonytól - Balassagyarmatig, Selmecbányától – Esztergomig az összes római katolikus iskola korabeli /1896/ adata és természetesen a történelme. Érdekes, igaz nehezen beszerezhető könyv. Nekem van egy példányom belőle :) 

Szóval tisztán ebből a forrásból idézek......Következzen..Damásd és Lekér.

 Lekér

Lekér község Bars vármegye lévai járásához tartozik. Anyaegyház.

Község lakosainak száma: 668

Római katolikusok – 600

Ág. Evangélikusok – 2

Evangélikus reformátusok – 17

Izraeliták – 49

Anyanyelvre magyarok

Tankötelesek száma – 100

Mindennapi  – 80

Ismétlő  – 20

Tannyelv magyar

Posta helyben, vasút és távíró Csata

A lekéri iskola keletkezésének ideje ismeretlen, mivel azonban ezen apátságot századok előtt a benczések birták, azért ez a legrégibb időkből való. Később az apátság az esztergomi egyházmegye birtokába ment át, s így a kinevezett apátok lettek azután az iskola gondozói.

A legelső biztos adat az 1854. Évi Can. Visitátióban található fel. E szerint 1848-ban már volt rendes iskolaépület, az, mely máig is fennáll. Mivel azonban ez kicsinek bizonyult, az akkori apát Höck Ferencz ezen épületet egy gazdának 100 frtért eladta s 900 frtért egy uradalmi gazdatiszti lakot vett /ez az épület a mostani Pósta utcában a Szépe család házuk telkén állt, sőt az egykori óvoda-iskola pincéje még az eredeti régi iskolához épült - ennyi maradt a jelenkornak az egykori iskolaépületből - J.G./, melyet iskolának alakított át, s azt teljesen felszerelte, azon kikötéssel, hogy nem csak a lekéri, hanem az apátsághoz tartozó Kis Oroszi / ma Oroszka/ tanköteleseinek is befogadásra szolgáljon. Ezen időben azonban a garamdamásdi tankötelesek is ide jártak 1880-ig. Az oroszkaiak a hetvenes években váltak el, midőn ők is külön iskolaépületet építettek.

A fentemlített apát által épített iskolaépületben volt: 1 tanterem, 2 lakószoba, 1 konyha, 1 tágas pincze és jó kamra. Az épületekkel szemben 1 istálló, 1 ól és 1 konyha, tágas kert. A mai iskolaépületet is ez képezi, melyet a jelenlegi javadalmas apát, Dr. Rimely Károly beszterczebányai püspök nagy bőkezűséggel teljesen átalakított, s a tanító lakását is egy tágas szobával megnyagyobbítá s az egész épületet felemeltette.

A tenterem teljesen fel van szerelve.

Az iskola fenntartója az apátság és a r.k. hitközség.

Jótevői a mindenkori apátok.

                                                         A kitüntetett Dudich Ferenc

Kántortanítók voltak :

Pilissy István /1823-1847/ - mint jegyző is,

Dudich Ferencz / 1848-tól a mai napig /1899-ben bekövetkezett haláláig – J.G.// - Született Pápán Vestprém megyében 1822. Október 3.-án. Végzett rhetorikát és poesist Fehérvárott és Pesten. Mindenütt eminens volt. Képesített Esztergomban 1847-ben. Működött Rába-Patonán mint segédtanító évi 16 pengő frtért, 1854-ig e helyen mint jegyző is. 1893-ban ünnepelte 50 éves tanítói jubileumát, 1896-ban Ő felséges Királyunk által legkegyelmesebben a tanügy terén kifejtett hosszú és áldásos működésért a koronás ezüst érdemkereszttel tüntettetett ki.

Az 1893-iki jubileum ünnepélye alkalmával Ő Eminentiája Vaszary Kolos herczegprímás, a tanügy és a tanítók igaz barátja által ,,elismerő kegyelmes leiratta tüntettetett ki,, .

Kántortanítói fizetése 391 frt 66kr.

Az iskolaszék elnöke Rózsa József plébános.

Garamdamásd

E község Bars vármegye lévai járásához tartozik. Fiókegyház.

Község lakosainak száma: 620

Római katolikusok – 600

Ág. Evangélikusok – 1

Evangélikus reformátusok – 8

Izraeliták – 11

A lakosság nyelve magyar

Tankötelesek száma – 110

Mindennapi – 85

Ismétlő – 25

Tannyelv magyar

Posta, vasút és távíró Csata

 Az 1853-ban épült a garamdamásdi iskola. A kép 1930-as évek közepén készült - Berta Sándor tanár úr látható rajta......ezt az utca sarkat ma úgy képzeljük el, hogy jobbra a fáknál a Mini ABC bejárata lenne, balra az ablakos résznél pedig az üzletes Suba Zsiga emeletes háza.

Az iskola és egyben a tanári lak udvara

Garam-Damásd keletkezésének ideje a XIX. Század elejére esik, az akkori uraság: az esztergomi főkáptalán betelepített jobbágyaiból.

A gyermekek 1830-ig a lekéri iskolába jártak, a mikor jegyzői lakást építettek s a jegyzőnek kötelességévé tették a gyermekek tanítását is. Az iskolát a község saját költségén építette. Az első tanító fizetése 76 frt 2 és ½ krt tett ki. A tankötelesek szaporodtával 1853-ban építették a mostani iskolát / a 2. VH után az iskola - addigra már csak mint tanárlak épületét le kelett bontani, ugyanis lakhatatlanná vált - J.G./ vályog alap- és zsindely-tetőzettel. Úgy a tanítónak is egy szobáját kibővítették még egygyel. Ugyanezen évben a kántortanító fizetését is rendezték.

A tanterem fel van szerelve rendesen.

Könyvtár, faiskola, tornatér nincs, kézimunka, házi-ipar ismeretlen.

Az iskola fenntartója a r. kath. Hitközség.

Kántortanítók voltak:

Dubovszky János /1853-1875/ - mint jegyző is, / a valós adat 1832 – 1875 – J.G./

Bratich Ferencz / 1875-1881/

Csiffáry Flórián a mai napig / 1924 November 9. bekövetkezett haláláig , igaz 1924 Márciusától már csak helyettes tanár vezette az iskolát  - J.G./  - Született Nemes-Oroszin, Barsm. 1858. November 21.-én. Képesített Léván 1879-ben.

 A középen üllő bajszos kalapos bácsi nem más mint Csiffáry Flórián /1926/

A kántortanító fizetése 329 frt 73 kr.

Az iskolaszék elnöke Rózsa József.