Kedves olvasó
Legújabb témám a helyi iskolák
történelméről szól. Nagy múltú /volt/ a közoktatásunk, bármely falurészt
tekintve. Garamvezekényen református egyházi elemi iskola működött. Garamdamásdon
római katolikus egyházi elemi iskola, sőt egy időben a környék első izraelita
alapiskolája is itt működött. Lekéren szintén római katolikus elemi iskola
működött, a 20. század elejétől pedig egy rövid időre izraelita alapiskola is.
Feldolgozott forrásomnak Dr.
Komlóssy Ferencz fantasztikus terjedelmű és pontosságú iskolatörténeti enciklopédiáját
használtam fel, pontosabban az 1896-ban Esztergomban megjelentetett ,, Az Esztergom főegyházmegye római katholikus
iskolák története ,, című könyvet. 764 oldalnyi adat Pozsonytól - Balassagyarmatig,
Selmecbányától – Esztergomig az összes római katolikus iskola korabeli /1896/
adata és természetesen a történelme. Érdekes, igaz nehezen beszerezhető könyv.
Nekem van egy példányom belőle :)
Szóval tisztán ebből a forrásból idézek......Következzen..Damásd és Lekér.
Lekér
Lekér község Bars
vármegye lévai járásához tartozik. Anyaegyház.
Község lakosainak
száma: 668
Római katolikusok
– 600
Ág. Evangélikusok
– 2
Evangélikus
reformátusok – 17
Izraeliták – 49
Anyanyelvre
magyarok
Tankötelesek
száma – 100
Mindennapi – 80
Ismétlő – 20
Tannyelv magyar
Posta helyben,
vasút és távíró Csata
A lekéri iskola keletkezésének ideje ismeretlen, mivel azonban ezen
apátságot századok előtt a benczések birták, azért ez a legrégibb időkből való.
Később az apátság az esztergomi egyházmegye birtokába ment át, s így a
kinevezett apátok lettek azután az iskola gondozói.
A legelső biztos adat az 1854. Évi Can. Visitátióban található fel. E
szerint 1848-ban már volt rendes iskolaépület, az, mely máig is fennáll. Mivel
azonban ez kicsinek bizonyult, az akkori apát Höck Ferencz ezen épületet egy
gazdának 100 frtért eladta s 900 frtért egy uradalmi gazdatiszti lakot vett /ez az épület a mostani Pósta utcában a Szépe család házuk telkén állt, sőt az egykori óvoda-iskola pincéje még az eredeti régi iskolához épült - ennyi maradt a jelenkornak az egykori iskolaépületből - J.G./,
melyet iskolának alakított át, s azt teljesen felszerelte, azon kikötéssel,
hogy nem csak a lekéri, hanem az apátsághoz tartozó Kis Oroszi / ma Oroszka/
tanköteleseinek is befogadásra szolgáljon. Ezen időben azonban a garamdamásdi
tankötelesek is ide jártak 1880-ig. Az oroszkaiak a hetvenes években váltak el,
midőn ők is külön iskolaépületet építettek.
A fentemlített apát által épített iskolaépületben volt: 1 tanterem, 2
lakószoba, 1 konyha, 1 tágas pincze és jó kamra. Az épületekkel szemben 1
istálló, 1 ól és 1 konyha, tágas kert. A mai iskolaépületet is ez képezi,
melyet a jelenlegi javadalmas apát, Dr. Rimely Károly beszterczebányai püspök
nagy bőkezűséggel teljesen átalakított, s a tanító lakását is egy tágas
szobával megnyagyobbítá s az egész épületet felemeltette.
A tenterem teljesen fel van szerelve.
Az iskola fenntartója az apátság és a r.k. hitközség.
Jótevői a mindenkori apátok.
A kitüntetett Dudich Ferenc
Kántortanítók voltak :
Pilissy István /1823-1847/ - mint jegyző is,
Dudich Ferencz / 1848-tól a mai napig /1899-ben
bekövetkezett haláláig – J.G.// - Született Pápán Vestprém megyében 1822.
Október 3.-án. Végzett rhetorikát és poesist Fehérvárott és Pesten. Mindenütt
eminens volt. Képesített Esztergomban 1847-ben. Működött Rába-Patonán mint
segédtanító évi 16 pengő frtért, 1854-ig e helyen mint jegyző is. 1893-ban
ünnepelte 50 éves tanítói jubileumát, 1896-ban Ő felséges Királyunk által
legkegyelmesebben a tanügy terén kifejtett hosszú és áldásos működésért a
koronás ezüst érdemkereszttel tüntettetett ki.
Az 1893-iki jubileum ünnepélye alkalmával Ő Eminentiája Vaszary Kolos
herczegprímás, a tanügy és a tanítók igaz barátja által ,,elismerő kegyelmes
leiratta tüntettetett ki,, .
Kántortanítói fizetése 391 frt 66kr.
Az iskolaszék elnöke Rózsa József plébános.
Garamdamásd
E község Bars
vármegye lévai járásához tartozik. Fiókegyház.
Község lakosainak
száma: 620
Római katolikusok
– 600
Ág. Evangélikusok
– 1
Evangélikus
reformátusok – 8
Izraeliták – 11
A lakosság nyelve
magyar
Tankötelesek
száma – 110
Mindennapi – 85
Ismétlő – 25
Tannyelv magyar
Posta, vasút és
távíró Csata
Az 1853-ban épült a garamdamásdi iskola. A kép 1930-as évek közepén készült - Berta Sándor tanár úr látható rajta......ezt az utca sarkat ma úgy képzeljük el, hogy jobbra a fáknál a Mini ABC bejárata lenne, balra az ablakos résznél pedig az üzletes Suba Zsiga emeletes háza.
Az iskola és egyben a tanári lak udvara
Garam-Damásd keletkezésének ideje a XIX. Század elejére esik, az akkori
uraság: az esztergomi főkáptalán betelepített jobbágyaiból.
A gyermekek 1830-ig a lekéri iskolába jártak, a mikor jegyzői lakást
építettek s a jegyzőnek kötelességévé tették a gyermekek tanítását is. Az
iskolát a község saját költségén építette. Az első tanító fizetése 76 frt 2 és
½ krt tett ki. A tankötelesek szaporodtával 1853-ban építették a mostani
iskolát / a 2. VH után az iskola - addigra már csak mint tanárlak épületét le kelett bontani, ugyanis lakhatatlanná vált - J.G./ vályog alap- és zsindely-tetőzettel. Úgy a tanítónak is egy szobáját
kibővítették még egygyel. Ugyanezen évben a kántortanító fizetését is
rendezték.
A tanterem fel van szerelve rendesen.
Könyvtár, faiskola, tornatér nincs, kézimunka, házi-ipar ismeretlen.
Az iskola fenntartója a r. kath. Hitközség.
Kántortanítók voltak:
Dubovszky János /1853-1875/ - mint jegyző is, / a valós
adat 1832 – 1875 – J.G./
Bratich Ferencz / 1875-1881/
Csiffáry Flórián a mai napig / 1924 November 9. bekövetkezett
haláláig , igaz 1924 Márciusától már csak helyettes tanár vezette az iskolát - J.G./
- Született Nemes-Oroszin, Barsm. 1858. November 21.-én. Képesített
Léván 1879-ben.
A középen üllő bajszos kalapos bácsi nem más mint Csiffáry Flórián /1926/
A kántortanító fizetése 329 frt 73 kr.
Az iskolaszék elnöke Rózsa József.