Defterek

Avagy.....mi a fene az a defter......

Egy kis wikipédia a pontosság és a lustaságom kedvéért :-)

A defter szó a görög nyelvben eredetileg kikészített és írásra alkalmassá tett bőrt, nyers pergament jelentett, a perzsa és török nyelvekben lajstromot, összeírási könyvet, bevétel és kiadásról szóló számadásokat jelent. E szóból származik defter emini (irattár-őrző), defterdár szószerint szám (könyv)-tartó, régen az állami számvitelt és háztartást ellenőrző legfőbb tisztviselő neve. Újabban már ezen hivatalok elnevezésére más szókat használnak.

A defter szó a török uralom alatt a magyar nyelvben is megjelent. Erdélyben kisebb kereskedők üzleti könyveit is defternek nevezték. Nyomban a török hódítás után a török adminisztráció az ország ingatlanairól, lélekszámáról, az államháztartás különféle jövedelmeiről és kiadásairól, a várőrségek létszámáról és zsoldszükségleteiről részletes jegyzékeket készített, amelyeket deftereknek szoktak nevezni és amelyeknek egy része a könyvtárakban fennmaradt. Ezek az okiratok, melyek a török hódoltság idejéről az ország viszonyaira nézve igen fontos adatokkal szolgálnak, az úgynevezett szijákat (hivatalos iratokban használt, nehezen olvasható) írással vannak vezetve.

A defterekről Magyarországon legelőször Szilády Áron írt A defterekről című akadémiai értekezésében (Pest, 1872). Később ezeket az okmányokat bővebb terjedelemben hozzáférhetővé tette Velics Antal munkája a Magyarországi török kincstári defterek címmel. A defter szót tefternek is szokták ejteni.

                                           1. kép - A törökök kori Esztergom látképe

Szóval mostmár tudjuk körülbelül mi a fene is az a defter.  A kötelező irodalom, amit ehez a témához ajánlani tudok: Dr. Blaskovics József – Az újvári ejálet Török adóösszeírásai, Erdem, 1993, nameg az előzménye : Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása, Athenaeum 1943.  ........Óóóóó.....nagyon is a tudatában vagyok, hogy ez mennyire unalmas téma....egy 346 éves adólajstrom nem egy házi ,,indiánadzsónszoknak,, szól.  Manapság ki a fenét érdekel, hegy mennyi adót fizettek az akkori emberek –a mai is /még nekünk/ unalmas. Itt ennél a pontnál megkell jegyezzem, hogy 346 évvel ezelőtt....sőt....a katolikusok szemében barbár rómaiak Pannónia kora óta nem volt egy részletes népszámlálás véghezvéve. Nem is csoda......a rómaik  pedáns, katonás morálja utánn  nagy hézag keletkezett.....sok kis ország alakult.....sok kisebb nagyobb anarchia.....kb. úgy nézhetett ki akkoriban európa mint a 20. század második felében az ujjanalakult afrikai országok halmaza.  A vallás és a pénz uralkodott európában. Óriás birodalmak jöttek - mentek....de stabilitást nem hoztak....anélkül pedig  - ahogy a mai válságban szemlélhetjük – nem  lehet virágzó országot fentartani. Szóval úthálózatok és az abszolút hatalom híján senki sem próbálkozott az összeírással. Tanult emberek hiányában / csak a papok és szerzetesek voltak/ ez kivitelezhetetlen lett volna. I.u. 1000-ben megalakult a Magyar királyság. A tőlünk 25 km-re levő Esztergom volt a királyság fővárosa. Eleinte éretlen ám de életképes ország volt. Szent István első rendeletei között volt az adótizedek bevezetése. A feudalizmus alapja a dézsma és a robot volt. Mindenkinek a termésének az egy tizedét az állami kincstárba kelett juttatnia. Igaz hogy a kincstárba a pénz befolyt, de senki se tudta hogy kik, mennyit és hol adóztak.

                                                    2.kép - I. Szent István

Apropó ... de mi is az a tized?

A tized középkori keresztény meghatározás szerint a jövedelem tizedrészének Isten munkájára való „felajánlását” jelenti, vagyis az egyház munkájának anyagi támogatását. A tized szónak szinonimája még a "dézsma" amely a latin decima, (tized) szóból alakult ki

Szóval már ezt is tudjuk. 1526-ban több év sikeres védekezés utánn újra megtámadtak minket a megint csak barbár Törökök......akik ahogy később kiderült, nem is voltak annyira műveletlenek, mint ahogy hittük......1543-ra be is vették Esztergomot, mit ad Isten ill. Allah.....1570-re már kidolgozták – összeírták az összes akkori adózó nevét falunként.....azon belül hogy mennyi gabonát, fát és egyébb terméket adóztak a Török fennhatóságnak. Nagyon okos és ügyes húzás volt ez a törököktől. Továbbiakban még 1665-ben volt eféle számadás.Ez egyben az utolsó is volt, mivel  1683-ban Sobieski János Lengyel király serege végleg kiűzte a törököt a hazánkból. Az összeírások előtt a vidékünkön ilyen fajta adózó/nép számlálás  még nem létezett. Hál Isten a felszabadulás után ez az adóztatási szokás fennmaradt a további használatban.Történelmi feljegyzéseim alapján a Garamvezekényi lakosok példásan adóztak, ezért is volt jobban a töröktől megóvva a a falujuk......ám a Garamdamásdiak jócskán megsínylették a hiányos adózásukat. Lekérről adatom nincs. Ja...és még az összeíráshoz egy szó erejéig.....nőket ott ne keressetek.....akkoriban egy zsák homoknak több joga volt mint egy nőnek.

                                          3. kép - Az Ottomán birodalom legnagyobb kiterjedése

Egy szó mint száz hát ide veled adóösszeírás, ill. Egy kis ízelítő:

Damásd

falu tartozik Barsba

Adózók:

Balog Petör /Péter/

Balog András, testvére Balog István legény, testvére Balog Miklós legény, testvére Balog György legény, 

Balla Mátyás, testvére Balla Istók /István / legény

Berto András

Bida Mihál /ly/

Bíni /ny/ György

Demén Mihál /ly/, testvére Demén István legény, testvére Demén András legény

Gábor György

Gál Alberd / Albert/

Gáspár Istók /István/

Gergöl Istók /István/

Gombo Istók /István/

Juhász Miklós

Kis Mihál /ly/ csobán /csobán- tör. – pásztor, tehénpásztor/

Mózsi András, testvére Mózsi legény, testvére Mózsi István, fia – Mózsi Jancsi legény

Mózsi Balás /zs/, testvére Mózsi Pál, testvére Mózsi András legény

Mózsi András, fia Mózsi Istók  /István/ legény

Meszáros Jancsi /Mészáros János/

Móric Miklós

Nagy András

Pata János

Pásztor András

Potoni János

Seregíl István, testvére Seregíl György

Tót Istók /István/, testvére Tót János,

Tót Lukács

Tót Gergöl /Gergely/, fia Tót János legény, fia Tót Istók /István legény

Tót Miklós, testvére Tót András

Vida András

Vida Balás /zs/

Vida Jakab, fia Vida Pál legény

Vince Alberd /Albert/

50 Fejadófizető személy

Bevétel a tizedekből és adókból:

31 háztartás, egyenként 50, összege……………………………..........1550

Búza tized, 270 kila, összege………………………………………….5400

Kétszeres tized, 195 kila, összege………………………………….....1950

Méhkas tized, összege…………………………………………...…….175

Lencse és borsó tized, összege…………………………………….....…70

Len és kender tized, összege……………………………………......…..52

Csőszdíj és legeltetési adó,összege………………………….........……465

Juhadó, összege…………………………………………….…………..50

Fa- és szénaadó,összege………………………………………..……..640

Menyasszony és hordóadó, összege…………………………...........…140

Bírságok és földhasználati adó, összege……………………..............…150

Sertésadó, összege……………………………………………………160

Összesen*********************************************10802 akcse

                                                   4.kép - Oszmán fizetőeszköz - az Akcse

Ha esetleg valakit megihlettem ezekkel az adatokkal, nyugodtan írhat nekem üzenetet, hozzászólást, kritikát...mindent válalok.....címem : gaboboy87@gmail.com .....addig is pá