Ezennel közzé szeretnék tenni egy részletet az 1935-ben ifj. Dudich László lekéri kántortanító által íródott Lekér község emlékkönyvéből.
Lekér népe magyar. Más falvak magyar lakosságához hasonlóan azonban – s a magyar irodalmi nyelvtől eltérően – sok olyan szót, kifejezést s ragot használ beszédben, ami a helyes magyar beszéd szabályainak nem felel meg. Lássunk néhányat:
A főnévi igenév ,,-ni ,, ragja helyett néhány igénél a ,,-nya,, ragot használja /írnya, szidnya/.
A hol kérdésre felelő –nál, -nél rag helyett használatos a ,, -nott, -nett, -nött ,, rag /Petőnött, Hojkánott, Kelemenett, mesternett, harangozónatt/. A hová kérdésre felelő –hoz, -hez, -höz rag helyett pedig gyakran a ,, -nyi ,, / Ernőnyi, Józsinyi, papnyi, bácsikányi/ ragot alkalmazzák. ,,Hozzátok, hozzánk ,, helyett ezt mondják: ,,Nálatok, nálunk megyünk ,, .
A társ és eszközhatározó ,, -val, -vel ,, ragját mindig ,, -vá , -vee ,, -nek ejtik / házvá, kertvee, virágvá, késvee /.
Érsekes a szavak megrövidítése / ,, megyek ,, helyett ,,mek,, /, valamint beszéd közben az ,,izé, hát, oszt, osztengat, azuténgat ,, szavak alkalmazása.
A népünk beszédében előforduló táj –és idegen eredetű szavakból /német, latin, szlovák/ íme egy kis bokréta:
Agacsfa – akácfa
Azuténgat – azután
Bökös – kabát
Bakter – éjjeliőr
Bádog – pléhbögre
Bicsak – zsebkés
Bodak – pogácsa
Bagó – dohány
Baltyika – kisbalta
Bócorgó – csavargó
Cetter – kötöttkabát
Cina – macska
Cucalyík – maradék
Csalya – cserebogár
Csikmák – tészta
Csivirda – fiatal leány
Csuszpajz – főzelék
Didelle – barátfüle
Duda – kájhacső
Egerfa –égerfa
Elhal –elájul
Fővíg – a falu felső vége /Máriácska környéke/
Fundus – házhely
Firhang – függöny
Früstök – reggeli
Findzsa – csésze
Galyiba – ügyetlen
Garádics – lépcső
Gang – folyosó
Gebre – bögre
Gönc, gúnya – ruhaféle
Gyükér – petrezselyem
Hambit – falalja
Hankolodás – alkonyodás
Ház - /első vagy hátsó szoba/
Hermancsík – székifű /kamilla/
Híd –komp
Ír /virágot/ - rajzol
Karistolódik – súrlódik
Kajdász – kiabál
Kacamaj – kabát
Kasznyi – szekrény
Kályha – kemence
Kandli –tejeskanna
Kalamus –toll /író/
Kalamász – kocsikenőcs
Kászmálógyik –ébredez
Keszkenyő – kendő
Kecsege – tejesköcsög
Koplyos – torkos
Konimár – kéményseprő
Lajbi – mellény
Lagzi – lakodalom
Ladér – radírgumi
Lakhangyi – kis lakóhely
Lődörög – tántorog
Masina – varrógép, gyufa
Masináznak – gabonát csépelnek, gépelnek
Masli – csatt
Motor –autó
Mácsik – tészta
Mutisd – mutasd
Matuzálem – giz gaz kerítés
Nyikszgút – kicsiny
Nyikus – kényes
Osztengat – azután
Papmacska – szőrös hernyó
Páhó –pajta, búzáskamra
Palánk – kerítés
Plajbász – irón /ceruza/
Pérc – töpörtyű
Petics - vörheny
Pingál –fest
Pocik – egér
Pundusz – órainga, súly
Puplyik – szalmahordó
Rocska – faveder
Sarampó – kerítés
Serpenyő – lábas
Siska – kenyérsütő kemence
Sisak – kalap, sapka
Sporhelt – tűzhely
Stok –tolltartó
Suba – kabát
Satyú – szőlőprés
Sutyulék – őrölt szőlő
Sűrő – főzelék
Trancport – tűzhely
Trosnyik vagy trosnyok – kukoricacsutka
Tragacs – talicska
Tobozka – 8 literes faedény
Tüttös – disznósajt
Tubákol – dohányoz
Vikuska – igen vékony
Vakarék – tésztamaradék
Veszet – baj, kár, betegség
Vizitke – blúz
Veder – kanna
Zsimajog – kiabál
Zsitár – sajtár
Nagyon könnyen telnék ezen sor tovább is, de egyenlőre elég lesz talán ennyi.
Nézzük most a helytelenül, hibásan kiejtett magyar szavakat. A lekéri magyar szívesen átalakítja a hangokat, úgy pl.:
az ,,i ,, -ből lesz az ,,e,, /vella, tenta/,
vagy viszont az ,,e,, -ből lesz ,,i,, /cimint, sikristye/,
az ,,o,,-ból lesz ,,ö,, /gömböstő/,
az ,,ö,, -ből lesz ,,e,, /geríny/,
az ,,é,, -ből lesz ,,i,, /rípa, kíp/,
az ,,ű,, -ből lesz ,,ő,, /keserő, tető/,
az ,,ú,,-ból lesz ,,ó,, /savanyó/,
az ,,r,, -ből lesz ,,l,, /ladír, levolver/.
Nagyon érdekes még a szlovák nyelvre emlékeztető az a szokás, hogy a d, l, n,t –re következő i betű előtt a ,,d ,, ,,gy,,-vé, az ,,l,, ,,ly,,-re, az ,, n,, ,,ny,,-nyé és a ,,t,, ,,ty,,-vé lágyul. Így állnak elő az így kiejtett szavak: Gyiák /diák/, gyió /dió/, gyükör /tükör, gyugó /dugó/, galyiba /galiba/, guglyi /kugli/, énnyi /enni/, annyi /adni/, pestyi /pesti, kertyi /kerti/, szeretyi, stb.
Néhány hibásan, helytelenül kiejtett magyar szó:
Alló –olló
Bagó – bagoly
Barona – borona
Bód – bolt
Cúkor –cukor
Csizsma – csizma
Dómány –dolmány
Ennyi – enni
Féj – fej
Físő – fésű
Geríny – görény
Gömböstő – gombostű
Gyiák – diák
Gyió – dió
Gyinnye – dinnye
Gyűsző – gyűszű
Gyükör – tükör
Hajma – hagyma
Hetfő –hétfő
Hagyigál, hagyít – dob
Harmic, -harminc ,, harmincötön voltak,,
Jány – leány
Kas – kosár
Kijó – kígyó
Kíkfaló, ződfaló - kék zöld falú /alapú/ ruha
Kinyír – kenyér
Körtí – körte
Kumpri – krumpli
Lagyik – csónak
Lampa – lámpa
Ladír – törlőgumi
Levolver – revolver
Mek – megyek
Orosz – Oroszka község
Óma – alma
Oskola – iskola
Pitar – pitvar
Píz – pénz
Pácáng – fácán
Pintek - péntek
Ropka – rokka
Rúzsa – rózsa
Sikristye – sekrestye
Szíva – szilva
Szóma – szalma
Szenvonó – szénvonó
Téj – tej
Tő – tű
Tüszely – tűzhely
Ustor – ostor
Vella – villa
Velág – világ
Áptojás - záptojás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése